A Zen-szerű szülő illúziója – 2. rész

A tökéletes szülőséghez vezető út göröngyös, rögös, sőt szakadékokkal teli. 

Tükröm, tükröm mond meg Nékem…. ki az elég jó szülő gyermekem szívében?

Elég jó és bátor szülőnek lenni művészet.

Ígéretemhez híven, folytatom a Zen-szerű szülő illúziója cikkben leírtakat.

Nézzünk bele együtt a Szülői Tükörbe. Ha adunk egy nevet is neki, személyesebbé tehetjük és a végén még a barátunk lesz.

Írjátok meg kommentbe, mi a Ti tükrötök neve 😊

Az enyém Önazi. Miért ezt a nevet adtam? Szeretnék Önazonos szülővé válni.

A honlapomon a rólunk oldalon is írok erről.

Erre bíztatok, tanítok minden szülőt és párt, amikor terápia miatt keresnek fel.

Önazonos szülővé válni azt jelenti, hogy saját érzelmeinket, szükségleteinket és vágyainkat jogunk van megélni, lehetőségeinkhez képest megvalósítani!

Első lépésként tisztában kell lennünk saját érzéseinkkel. Igazán miért is vagyunk dühösek, feszültek? Mi okoz nekünk örömet, boldogságot? Szülőként, társként, egyénként.

Fontos felismerni az érzelmi állapotunkat, azonosítani a bennünk dúló érzelmeket. Ez sokszínű lehet, büszkeség, öröm, nyugodtság, feszültség, bánat, szomorúság…..folyamatosan érzelmeket élünk meg.

Ha tudjuk mi van bennünk, mi okozza mindezt szülőként, sokkal inkább kezünkben tudjuk tartani reakcióinkat és cselekedeteinket.

Második lépésként meg kell tudnunk fogalmazni és elmondani a gyermekeinknek,  koruknak megfelelően!

Emlékszünk még saját gyermekkori megéléseinkre, amikor nem tudtuk miért is csattant fel anya vagy apa néha olyan erősen, amikor nem rögtön mentünk kezet mosni, nem kezdtünk el tanulni, kitörtük az ablakot, rumli volt otthon.

Arra is emlékszünk, amikor mostanában mi reagáltunk túl hevesen, vagy türelmetlenül. Pár nappal azelőtt, pedig fel se vettük az egész helyzetet. (kiömlött a tej, elszakadt a ruha, összevesztek a gyerekek egy játékon)

Minden szituációban más-más érzelmi állapotban vagyunk. Hatással van ránk, hogy mi történt a munkahelyen, magánéletben, a párkapcsolatban, iskolai szituációkban, közlekedésben. Eszerint cselekszünk, hol egyensúlyban vagyunk, hol kibillenve.

A kontroll akkor tudjuk visszaszerezni saját érzelmeink felett, ha tisztázzuk magunkban, hogy mi van bennünk, mi okozta, milyen érzelmek aktiválódtak.

Nemcsak a düh, feszültség…ennél sokkal mélyebben a csalódottság, megbántottság, félelem a magánytól, tehetetlenség, szomorúság, elveszettség, nem vagyok képes rá, szerethetőség, büszkeség, bátorság, képes vagyok rá, önelfogadás, önszeretet érzelmei öntenek el bennünket.

Legyünk bátrak és mondjuk el gyermekeinknek!

• szomorú vagyok, mert azt látom, hogy mindig összevesztek egy játékon
• most én is feszült vagyok, mert többször kértem, hogy…
• tanácstalan vagyok, mert nem tudom, hogy mi van benned és nem mondod el….
• büszkeség tölt el, hogy ilyen jól megoldottad ezt a helyzetet…
• örömet okoztál azzal, hogy….

Sokszor mondják azt a szülők, hogy ez így szépen hangzik, de nem lehet így beszélni. 😊

Én hiszem, hogy meg lehet tanulni!!! Eleinte nagyon kell figyelnünk önmagunkra, érzelmeinkre. Gyakran ösztönszerűen cselekszünk, ez is fontos és megvan a maga ideje.

• Miért várjuk el a gyermekeinktől, hogy meséljenek nekünk?
• Mondják el mi történt velük és azt hogyan élték meg?
• Mit csinálnak bizonyos szituációkban és azt miért teszik?
• Miért gondoljuk, hogy higgadtan, átgondolva tudják a konfliktusokat kezelni, miközben fékezhetetlenül dühösek?
• Miért szeretnénk érzelmileg közel lenni hozzájuk, ha ők sem ismerik a bennünk lévő érzelmeket?

Ezeket a kérdéseket önmagamnak is feltettem!

Így leszünk önazonos szülők!

El kell mondanunk gyermekeinknek, hogy mit érzünk, miért látják tőlünk azokat a reakciókat, döntéseket.

Ezzel tanítjuk meg nekik, hogy bennük is vannak érzések, sokféle, neve sincs érzések, melyekkel nem tudnak mit kezdeni. Rajtunk keresztül tudják beazonosítani mit éreznek, majd ezalapján megfogalmazni.

Így tudunk nekik segíteni helyesen dönteni, viselkedni, kontrollálni érzelmeiket.

A gyerekek gyorsan tanulnak és frappáns mondatokat mondanak érzelmi állapotuk megfogalmazására.

Elég jó és bátor szülőnek lenni ezt jelenti! A gyermekeink pedig még jobbak és még bátrabbak lesznek.

Segítünk nekik konfliktusokat, szituációkat megérteni, kezelni, jó megoldásokat elsajátítani.

Rengeteg sérelem van gyermekeinkben az iskolatársak, kortárs csoportok viselkedése, mondata, bántása kapcsán. Sokszor el sem mesélik, nem tudják, hogyan kezdjenek bele. Hiszen abban az érzelmi állapotban vannak, amit nehezen tudnak azonosítani, szavakká formálni. Csak azt látjuk csendesek, visszahúzódóak, romlik a teljesítményük, nincs kedvük iskolába menni, vagy éppen dühösek, feszültek, verekedősek.

Ez vezet el az érzelmi elmagányosodáshoz.

De tudom, hogy a szülők képesek erre!!! Nap mint nap látom a példákat és a hatalmas változásokat!

• Érzelmileg közel kerülnek családok.
• Megértik gyermekeik viselkedéseinek okait.
• Felismerik iskolai teljesítményük, szorongásuk mögött húzódó okokat.
• Magatartásproblémájuk hátterét.
• Szorongásuk, depresszív tünetek miértjét.
• Sokkal több nevetés, jókedv varázsolódik a mindennapokba.
• Kiegyensúlyozott, boldog gyermekek kacajától hangos a ház.

A döntés és az első lépés a Mi kezünkben van!