Párkapcsolati szünet vagy szabadság? 

Párkapcsolatunk és önmagunk feltérképezése. Hogyan tovább?

Nehéz és embert próbáló időszak van a hátunk mögött. Nem csoda, hogy érzelmi tankjaink is kimerültek, esetlegesen párkapcsolatunk is kárát látta a 2 évig tartó Covid helyzetnek, home office összezártságnak.

Ebben az időszakban a gyakori kényszer és körülmények okozta bezártság valamint a kevesebb közösségi élmény és szerzett impulzus hiánya miatt úgy érezhettük, hogy „vaskosabb” a létezésünk. Fáradtan, ingerültebben és érzékenyebb módon reagálhattunk minden minket ért konfliktusra vagy az ingerküszöbünket átlépő szituációra, akár a párkapcsolatunkban is.

Vajon jó megoldás lehet a külön töltött idő, egy kis szabadság a család v. a párunk nélkül?

Sokan kérdeznek a párkapcsolati szabadságról, mint legutóbb az RTL Klub Fókusz című műsorában. A párkapcsolati szabadság vagy szünet szakításhoz vezethet? Kell-e egyáltalán szünet a párkapcsolatban? Mit jelent a szabadság a kapcsolatainkban? Hogyan tudjuk kezelni, ha párunk ezt kéri tőlünk? Miről szól ez? Hogyan kell ebben a helyzetben viselkedni?
Mai blogcikkünkben ezt fejtegetjük.

Sonkoly párterapeuta szünet 600x400 1

Életünk szerves részét képezi, hogy megálljunk egy-egy pillanatra. Így van ez a párkapcsolatunkban is bizonyos időszakokban, s így van ez saját magunkkal, érzéseinkkel való szembenézés során is. Előfordul mikor ez a két folyamat párhuzamosan zajlik, s bizony – bizony okozhat galibákat és gerjeszthet problémákat kapcsolatainkban.

Vannak helyzetek, amikor párok ehhez a megoldáshoz nyúlnak, hogy tisztábban lássák érzéseiket, kapcsolatuk minőségét, a visszatérő konfliktusok dinamikáját. A párkapcsolati szünet és szabadság alatt mérlegre helyeződik a kapcsolatunk, a saját jelenlétünk és a társunkkal való kapcsolódásunk. Van-e annyira jó és értéket adó, vagy inkább szakítsunk.

Mikor eljutunk arra a pontra, hogy úgy érezzük elfáradt a kapcsolatunk, vagy mi magunk benne, a legfontosabb első lépés, hogy magát a külön töltött időt mi magunk definiáljuk, ne a családtagok és akár a szakemberek, hanem a két fél, akik erről döntenek. Nem a családtagoknak vagy a szakembereknek kell egy kis szünet, hanem a két félnek, akik erről döntöttek.

Számukra mit jelent a párkapcsolati szünet vagy szabadság. Hisz nagyon sokszor vannak előzmények, régóta húzódó konfliktusok, netán különböző értékek mentén kezdik el élni közös életüket, mely a kapcsolatuk haladtával erősödnek, más szeretetnyelven keresztül érzik szeretve magukat és nem tudnak egymásra hangolódni, vagy egyre hangsúlyosabb az érzelmi eltávolodás.
Tisztázandó tehát egy-két fontosabb szabály, egy ilyen helyzetben, mert ahhoz, hogy jól használjuk fel a párkapcsolati szünetet, vigyáznunk kell egymásra, hogy a szünet alatt ne szerezzünk újabb sérelmeket, megbántódásokat.

Számukra mit jelent a párkapcsolati szünet vagy szabadság. Hisz nagyon sokszor vannak előzmények, régóta húzódó konfliktusok, netán különböző értékek mentén kezdik el élni közös életüket, mely a kapcsolatuk haladtával erősödnek, más szeretetnyelven keresztül érzik szeretve magukat és nem tudnak egymásra hangolódni, vagy egyre hangsúlyosabb az érzelmi eltávolodás.

Tisztázandó tehát egy-két fontosabb szabály, egy ilyen helyzetben, mert ahhoz, hogy jól használjuk fel a párkapcsolati szünetet, vigyáznunk kell egymásra, hogy a szünet alatt ne szerezzünk újabb sérelmeket, megbántódásokat.

Sonkoly Zsuzsa párkapcsolati szünet kép 3 600x400

A szünetet nagyon sokszor egy kisebb szakításként definiálnak és élnek meg, így rögtön megjelenik az elvesztés fájdalma, a nem vagyok elég jó érzés, a bizalmatlanság a másik érzéseivel kapcsolatban.
Én a szünetet egy megállónak, áttekintésnek definiálnék, ahol kell a távolság, hogy tisztábban lássunk, nem döntöttünk még a kapcsolatunkról, de a szünet alatt is a párkapcsolatért dolgozunk. Ebben az esetben a kapcsolatunk folytatása kérdőjeleződik meg, vannak dolgok, melyek eltávolítanak egymástól és vannak élményeink, érzéseink, melyek összetartanak. A kettő ambivalenciájának tisztábban látása miatt juthatunk el a szünet kéréséhez.

A szabadság alatt véleményem szerint ki szeretnénk lépni a mókuskerékből, egyedül lenni 1-2 hétig vagy hónapig, amikor önmagunkkal szeretnénk lenni, a felnőtti Én-ünk hiányait bepótolni és tisztábban látni, saját működésünket a kapcsolatunkban, mi miatt veszítem el „önmagam” és mi az oka, hogy elfáradok a kapcsolatban.
Nehezíti a kérdést, ha már gyermekek is vannak az életünkben.

 

De nézzük meg, mit is érdemes átbeszélnünk párkapcsolati szünet esetén:

– meg kell beszélnünk, hogy miért szeretnénk szünetet, s mit szeretnénk elérni annak végére!

– nyomatékosítani kell egymás felé kölcsönös elfogadással a szünet idejére érvényes kereteket, szabályokat, mely mindkét félre érvényes. Mi fér bele a külön töltött „létezésünkbe”, s mi nem, miközben a párkapcsolatunkért dolgozunk! Például meddig tart a szünet? Közben találkozunk-e, valamilyen platformon tartjuk-e a kapcsolatot? Érdeklődhetünk-e barátoknál, rokonoknál a másikról?

– Fontos látni, hogy mi a cél, s mivel feltételezhetően a kapcsolat újra hangolása, a kapcsolat értékeinek újbóli megtalálása, melyben önismereti munka is van, ezért ennek az időszaknak erről kell szólnia. A befektetett munkáról. Meglátásom szerint nem fér bele egy harmadik személlyel történő ismerkedés, randizás, vagy „kiszabadulva” buli, buli hátán. Inkább az elvonulás, mérlegre helyezés, kapcsolat áttekintése.

– Vizsgálnunk kell saját felelősségünket a kapcsolatunk alakulásáért. Én mit tettem hozzá az eltávolodáshoz, hol kommunikáltam nem hatékonyan, mi az amit én nem adok meg a páromnak és azt nem is tudom megadni, vagy meg tudom adni, csak nem tettem meg eddig.
Ebben segít az egyedüllét, vagy a barátokkal való beszélgetés. Adott esetben egy pszichológussal, terapeutával való külső ránézés. Előre lendítheti a folyamatokat, ha írunk egy „listát”, hogy egy tiszta lapon láthassuk, mik voltak a pozitív dolgok, amiket már együtt megteremtettünk! Gondoljuk végig a párkapcsolati közös élményeinket, a megteremtett értékeket, a közös célokat, a megküzdési pontjainkat és készségeinket. Mi az, ami jó a kapcsolatban és mi az, amit nem szeretnék tovább vinni, megélni.

– A párkapcsolati dinamika, amelyben éltünk miről szólhat, lehet-e, szeretnénk-e vele dolgozni, megváltoztatni.

Fontos átnézni a fenti kérdésköröket, mert ez segít, hogy tisztábban lássunk, miközben a kapcsolatért dolgozunk. Ha nem vizsgáljuk át a kapcsolatunkat és önmagunk felelősségét, mivel-hogyan járultam hozzá az adott helyzet fennállásához, ha inkább a „kiszabadultság” érzésével belevetjük magunkat a nagyvilágba, akkor sok sérülést, megbántódást fogunk okozni a másik félben. Mi magunk pedig igazából meghátrálunk a szembenézés súlyával.

Párkapcsolati szünet esetén nagyon fontos tisztázni, hogy mit mondunk a gyermekeinknek. Az elmenő fél hogyan, mikor tud találkozni a gyermekeivel. A teljes igazságot kell elmondani, vagy „amíg mi sem tudjuk mi lesz velünk, akkor nekik se mondunk semmit” megoldást választjuk? A kettő közötti arany középút a megfelelő.

Sonkoly Zsuzsa párkapcsolati szünet kép 2 600x400

Mivel látták eddig is a feszültségeket, konfliktusokat, a szülők közötti eltávolodást tudják, hogy valami nincs rendben a szüleik kapcsolatával.
Meg kell osztani velük, hogy a feszültség senkinek nem jó, a szülőknek és a gyermekeknek sem. Nem szeretné egyik szülő sem, hogy a gyermekeikben félelem, bizonytalanság alakuljon ki. Mivel nem látják, hogy miért történik ez velük és nem tudják, hogy igazából mit akarnak, ezért azt beszélték meg a szülők, hogy időt hagynak egymásnak, ahol átgondolhatják az életüket, a veszekedéseket, hogy hogyan lehetne megállítani és ismét kiegyensúlyozottan élni.

Ez könnyebben értelmezhető a gyermekeknek, mint a teljes igazság, vagy a semmit nem kommunikálás.
A kiszámíthatóság, biztonság miatt válik fontossá az ez idő alatti kapcsolattartás kérdése.

Visszatérve a legfontosabb feladathoz, amit meg kell tennünk párkapcsolati szabadság esetén, az a párkapcsolatért való dolgozás, mert ha folytatódik, akkor minőségi változás érhető el, ha vége szakad, akkor pedig emberi módon történhet ez elbúcsúzás, elengedés.
Bármi történik az életünkben, mi önmagunkkal tudunk szembe nézni, önmagunkon tudunk változtatni és önmagunkért tudunk felelősséget vállalni.

A tükörbe való nézés nem csak szomorúságot eredményez, hanem örömet és mosolyt, hogy mennyi mindent tettem meg nap mint nap magamért, a páromért és a kapcsolatomért.
Ilyenkor történik meg az elköteleződés önmagunk irányába.

Barátsággal: Sonkoly Zsuzsa, pár- és családterapeuta