Válás szülői szemmel

Válás szülői szemmel

Miért öljük meg közben egymást? Lehet jól elválni?

A válást nehezíti, ha csak az egyik fél jutott el a döntésig. Mindketten érzik, hogy a harmonikus kapcsolattól nagyon messze vannak, de másképp súlyozzák az érzelmi eltávolodást.

Az egyik fél úgy érzi:

• minden megjavítható,
• csak tegyünk pontot a múltra és folytassuk tovább,
• mások is így élnek,
• a gyerekek érdekei fontosabbak, mint a szülő boldogsága,
• barátként is lehet egymás mellett élni,
• attól mert nincs sex, tiszteljük egymást,
• bocsánatot kérek, változok valamennyit és kész,
• nem érti, ha jól elélnek egymás mellett, az miért probléma,

A másik fél, aki a válás mellett dönt:

• úgy érzi, évek óta ugyanaz a probléma,
• semmit nem tudnak megbeszélni és előre lépni,
• oly mértékben háttérbe helyezte magát, ami már elviselhetetlen,
• nem akar tovább rossznak, kevésnek, butának lenni egy kapcsolatban,
• nem bírja már a társas magányt, csak az egymás mellett élést,
• a bizalmat nem tudja ismét felépíteni,
• nem akar örök életében érzelmileg vegetálni

Mindketten csalódást élnek meg. Elveszítik a közös álmot, a régi szerelmes élmények súlyát, a fizikai és anyagi biztonságot, a gyermekeikkel való napi szintű együttlétet, a kapcsolatot, a kötődést, a biztonságot.

Elveszítik a társuk szerethető oldalát, az együtt felépített közös életet, felerősödnek a megbántódások, a sebek, sérelmek és az igazságtalannak megélt helyzetek.

A bizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlansága, a felerősödött fájdalmak, a düh és a harag irányába viszi el a kommunikációt.

Válás esetében a gyászban megélt reakciókat, érzelmi állapotokat éljük meg.

A veszteség megélése

A válás is veszteség, elveszítik a családot, az anyagi biztonságot, a gyermekekkel töltött mindennapokat.

• Tagadás, izolálás: „Ez nem történhet meg velünk.” „Mindjárt felébredek ebből a rémálomból.”

Az első sokk hatás után, a meg nem történté tevés mozgatja, érthetetlen minden. Nagyon sok esetben elzárkózás, befele fordulás történik, a környezet pedig nem tudja, hogy a szeretet személy, milyen kínok kínját éli meg.

• Ezt követi a harag és a mérhetetlen düh érzése. „Ezt nem teheted velem.” „Ha mondtad volna, én mindent megpróbáltam volna. Előre kitervelted az egészet, mert látom téged nem visel meg.”

„Mond ki, biztos van valakid.” „ Te nevezed magad jó szülőnek???”

Minden megkérdőjeleződik, ami régen igaz volt. A megszokott életünk elvesztése miatt, haragunk csak fokozódik, sok esetben a düh kontrollálatlanná válik. Hangos veszekedések, ajtócsapkodások, dulakodás veszi kezdetét.

• Alkudozás érzelmi fázisában, elhangoznak a régen várt ígéretek, a vágyott változás előrevetítése.

„Mi lenne ha, minden héten lenne egy nap, amit kettesben töltenénk.”

„Szólj nyugodtan, segítek a háztartásban, játszom a gyerekekkel.”

• Depresszió időszakában, mély érzések kerülnek felszínre. Elhagyatottság, magány, egyedüllét.

„Nem kellek senkinek!”

„Biztos én vagyok a hibás, hogy itt tartunk.”

„El fogom veszíteni a gyermekeim.”

• Elfogadás, mely egy folyamat része. Lassú lépésenként lehet megérkezni, ehhez az állapothoz, viszont mindig fel felbukkan egy új körülmény, helyzet, ami ismét felhozza az összes érzelmi állapot szövevényét.

Az elfogadásra, mint egy spirálra gondolok, melyet évek folyamán lehet mélyíteni, egyre több helyzetben megélni.

A veszteség fázisai nem lépcsőzetesen következnek. Hosszú ideig el lehet időzni bármelyik lépcsőn, akár évekig is. Ebben az esetben nem tudnak tovább lépni a következő érzelmi állapotba, melynek legvégén az elfogadás van.

Sok esetben vissza-vissza térünk előző érzelmi állapotokba, újra fel kell állni és folytatni az utat az elfogadás, megbékélés irányába.

 

Elveszítjük:

• az addigi életünket,
• a közös élmények valódiságát
• a megtapasztalt boldogságot,
• a múlt szép emlékeit,
• közös jövőbe vetett hitet
• a boldog családi élet illuzióját

 Válási krízis

Válási krízis esetén minden résztvevőnek szüksége van arra, hogy valaki támogassa, megértse, megtartsa az érzelmeit, elérhető legyen számára érzelmileg. Megtartani az érzelmeit legfőbb ismérve, ha mellette tudunk maradni, akkor amikor sír, amikor reményvesztett, nem látja a kiutat a helyzetéből. Legfontosabb meghallgatni és meghallgatni… jó tanácsok nélkül jelen lenni.

Sok esetben, amikor a szülők válási veszteséget élnek át, ők maguk is gyászolnak, kevésbé tudnak érzelmileg elérhetőek maradni a gyermekeik számára.

Ilyenkor átmeneti időre segítséget kell kérni rokontól, baráttól, hogy figyeljenek jobban a gyerekekre.

A válási krízis megfelelő családi, baráti vagy szakmai segítséggel feloldható. Mindkét szülő új képességek megtanulásával és új készségek meglátásával tud szembesülni, hiszen képessé válnak új tevékenységekre, ügyintézésre, önmaguk talpra állításában, melyet maguk sem gondoltak.

Krízis vagy trauma?

A krízisből akkor lesz trauma, ha a sértettség, fájdalom, megbántottság haraggá, dühhé formálódik át, mely a másik szülő felé irányul, ezáltal a gyermekek felé is, vagy pont egyenesen a gyermekekre.

Sajnos a válás a mai napig szégyenérzetet hoz, nem akarják a sajnálat érzést kiváltani másokból, valamint azt, hogy gyengék voltak, nem sikerült megoldaniuk, tessék láttuk ezt előre.

Nagyon kevesen dolgozzák fel a válási vesztességüket, mely a későbbi kapcsolatukra hat ki, a bizalom, az elköteleződés, vagy a gyermekeik felnőtté válásakor a saját párkapcsolati mintázatukra.

A válást kezdeményező sok esetben már évek óta hordja szívében ezt a döntést, mérlegel, visszalép, reménykedik, majd, amikor kimondja, és felvállalja, ő akkor már érzelmileg a veszteség feldolgozás más szintjén van, mint a másik fél.

Ezért válik érthetetlenné egymás viselkedése és okoznak újabb és újabb sebeket egymásnak, hogy „te hogy lehetsz ennyire hideg, nincsenek is érzéseid?” De, csak ő évekkel korábban már rengeteg könnyeket ejtett, próbált jelezni, de lehet túl csendesen.

Válásterápia

Válásterápia esetén, akár külön-külön is, lehetőség van a múlt értelmezésére, az érzések megélésére és feldolgozására, a gyász érzelmi hullámain átsegíteni, egy új életet kiépíteni.

Közös terápia esetén adott esetben őszintébb, mélyebb szintű megértésre van lehetőség. szembenézni, hogy a kettejük kapcsolata hogyan vált diszfunkcionálissá. Nem a bűnösök, és a hibás felek keresése a megoldás, hanem a közös felelősségvállalás. Hol mentek el egymás érzelmi igénye mellett, mely az eltávolodást eredményezte, az érzelmek elmúlását hozta.

A válás mérhetetlen fájdalommal jár minden érintettjének.

Magunkért és a gyermekekért viszont meg kell tanulnunk, vagy legalább próbálkoznunk békésen elválni.

A következő cikkben folytassuk a válás megértését, miért fajulnak el az indulatok hosszú évekre, hogyan építhető fel a szülőtársi együttműködés.

 

Kapcsolat erősítő napokat kívánva:

Sonkoly Zsuzsa
pár- és családterapeuta